Elgondolkoztató, világosan és egyértelműen megfogalmazott gondolatokat olvastam Rubovszky Ritától a címben szereplő témáról itt...

Érdemes végigolvasni!

Ezt az írást még a most lezárult a tanév kezdetén írtam, de nem jutottam hozzá a véglegesítéséhez. Érvényességéből nem veszített semmit. Ráadásul a az "új seprű jól seper" elvet figyelembe vevő új kormányzási hozzáállás révén felsejlik, hogy hozzányúlnak a hatályos NAT-hoz is. Nincsenek illúzióim: a korábbi évtizedekben látott hozzánemértés többedikk hatványával teszik majd....

   Idén a második évfolyam kezdte meg a felkészülést a 2020-as NAT szerinti érettségire. Lassan mi tanárok is belerázódtunk az új keretekbe, a kihúzott (és a maradék megértéséhez nélkülözhetetlen) tananyagokért hullatott könnyeink felszáradtak, és lassan jut időnk, energiánk a hülyeségek miatti a dühöngésre is.

   Én ezt a társadalomismeret nevű új "szupertantárgy" kapcsán teszem meg...

   Maga a tantárgy sokaknak ismerős lehet, mert "ezer éve" van valami hasonló a képzési rendünkben. Ám 2012-ben a döntéshozók csináltak egy ritka értelmes lépést: integrálták ezt a tárgyat a történelemórákba. Így nem külön tantárgy keretében kell(ett) a magyar alkotmányról, vagy a cigányság történetéről beszélni, hanem akkor, amikor a történeti összefüggésekben előkerült, és be lehetett ágyazni az előzményekbe, és be lehetett mutatni a következményeket is. Az már kevésbé csalt mosolyt az ajkunkra, hogy belenyomtak jogi és közgazdasági (konkrétan: vállalatszerkezeti és adózási) ismereteket is az anyagba. Túléltük, és ha olyan volt az adott osztály, akkor még jó is kisült belőle (tudományosan pl. rendszerező összefoglalás).

   Ám a NAT2020 kapcsán valamelyik agyalágyult döntéshozó rájött arra, hogy kellene egy összefoglaló, rendszerező tantárgy a középiskola végére - ha már sikeresen kiiktatták a természettudományos tárgyakat a végzősök többségének az órarendjéből. Így nemcsak visszaállították az önálló társadalomismeret tantárgyat, hanem beleraktak mindent… A 2012-es NAT-ból ismert vállalkozói és pénzügyi ismeretek mellett egy kis szociológiát, környezetvédelmet, fogyasztóvédelmet, családtervezést is…

   ...és ezt kell nekem tanítani...

   ...heti egy órában…

   Az már csak hab a képzeletbeli tortán, hogy a tantervben szereplő órakeret abszurd. A készítő az elején bőven mérte az órákat, majd a tanterv írásának a végén szembesült azzal, hogy nincs már több óra, ezért 2 órákat osztogatott témánként…. Magyarul átírás helyett összecsapta az egészet…. A családról beszéljek összesen öt órát, a vállalkozási ismereteket (a jogi személyiség fogalmától az rt és zrt közötti különbségen át az üzleti terv készítéséig) mondjam el kettőben… Illetve ne mondjam el, tartsak interaktív, csoportmunkás stb. órát róla.

   Arra nem is vesztegetett a készítő érdemi energiát, hogy egy végzőst mindez nem érdekli… Arra alig tudjuk rávenni őket, hogy a nem pontot érő érettségi tárgyakat (például egy műszaki pályára készülő diák esetében a magyar vagy történelem tantárgyakat, egy bölcsésznek készülő esetében mondjuk a matematikát) tanulják. Minek? "Duplázni fogok tanár úr, elég a kettes!" - Ilyen hozzáállással majd pont társadalomismeretből fognak csoportmunkát, prezentációt és hasonlókat csinálni.

   Az hogy a szerzőnek semmi köze sincs az iskolák való életéhez abból  is látszik, hogy e tárgy és az utolsó tanév feladatául szabott olyan dolgokat, mint „a kommunikációs készség fejlesztése”, „véleményalkotás és a véleménynyilvánítás fejlesztése”, „az érvelés készségének fejlesztése” „a több nézőpontú, mérlegelő gondolkodás fejlesztése”, „az élményalapú, tapasztalati tanulás elősegítése”, „a generációk közötti kapcsolat, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítése”... Soha nincs jobb helyen mindez, mint az érettségi évében!

   A magamban fortyogás, és a fal rugdosásán kívül egy dolgot tudok tenni: elfojtom magamban a gyilkos gondolatokat...

Két osztály érettségi-felkészítése és vizsgáztatása mellett nem értem rá ennek a szösszenetnek a véglegesítésére. Most a szünetben ezt is meg tudom tenni...

Az érvényességét nem veszítette el...

A Hunyadi film vetítésének megkezdése óta folyik a virtuális tér össze bugyrában a szájkarate. Ez adta az ötletet, hogy megnézzem, hogy mit is kellene tudnia egy mai érett fiatalnak hazánk nagy fiáról és családjáról...

Íme a NAT2020 kötelező ismeretanyaga:

A nevek szintjén ismernie kell mind Luxemburgi Zsigmondot, mind Hunyadi Jánost. Fogalomként a kormányzó kifejezést és a szekérvár fogalmát. Az események közül követelmény a nikápolyi csata, a hosszú hadjárat, a várnai csata és a nándorfehérvári diadal. Emelt szinten ezt kiegészíti még Szilágyi Mihály és Kapisztrán János neve. Topográfiai ismeretként tudni kellene, hogy hol van Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár és Kolozsvár. 

Slussz.

Szilágyi Erzsébet? Vajdahunyad? Cillei? Hunyadi László? Ugyan!

Nem hagyott békén a kíváncsiság, és megnéztem a korábbi (2012-es) NAT követelményeit is. Nem találtam eltérést...

 Akkor most miről is érdemes vitázni?

A mindent végképp eltörölni akaró kormány első hevületében megemelte a tanárok fizetését.

4 ezrelékkel.

Ez 2500 Ft.

Bruttó...

Nettó?

Két és fél gombóc fagylalt ára. 

Hát...

   Érettségi múltán volt időm bankba, patikába, postára menni. Ettől -és a kedélyes kánikulától- el- és megfáradva betértem egy capuccinora egy vendéglátóipari egységbe. A szomszéd asztalnál két középiskolás fruska csacsogott, úgy ahogy kell, azaz mindenki számára jól hallhatóan. Így én is részesedtem kéretlenül az élményeikben...

   Az egyikük négyest kapott az év végén informatikából (hivatalosan: digitális kultúra).

   "És képzeld el, a tanár biztos perverz, mert ingyen tanít a suliban, magáz minket és mindenkit a vezetéknevén szólít!"

   Hm!

   Kalapemelés a kolléga előtt!

   A pedagógusok aktuális nyűgeit ismerők sejtik az írás apropóját: most zajlik a TÉR, azaz a Teljesítmény Értékelési Rendszer ezévi fináléja. (Zárójelben azért jegyezzük meg, hogy ez az elnevezés sokkal jobb, mint a pár évvel ezelőtt kitalált és bevezetett PÖCS, azaz Pedagógus Önértékelő Csoport megnevezés...)

   Egyébként az egész rémes. És főképpen értelmetlen.

   Elsőként kellett készítenem egy önértékelést a KRÉTA (a digitális napló) felületén. Amit a főnökeim, akik minősítenek engem, természetesen nem látnak. Majd az egyik főnököm csinált velem egy negyedórás "riportot", amiben megbeszéltük, hogy hogyan értékelhető az idei tevékenységem. (Szerinte kifejezetten együttműködő voltam. Szerintem blazírt...) Majd még jön egy rövid beszélgetés az igazgatómmal kiegészülve hármasban arról, hogy a riport alapján adott értékelés elfogadom-e. (Naná! Az érettségikkel párhuzamosan nem akarok semmiféle újabb riportosdival foglalkozni! Bőven elég nekem a 24 kölökkel törődni!)

   Közben a KRÉTA révén a szülők és a diákok is értékelhettek. Amit utóbb kiderült, az önértékelésem véglegesítése után ezeket én is el tudom olvasni anonimizált formában (feltéve, ha megtalálom, hogy hol van a rendszerben...). Hogy a főnökeim látják-e, azt nem tudom... A 259 diáktól kaptam írd és mond 2 darab értékelést. Ez 0,78%... Függetlenül attól, hogy mit írtak (sok szépet és jót), ez a semminél is kevesebb! Így ennek az értéke összemérhető az egyetemi oktatásban ismert hallgatói értékeléssel. Amit a 12 hallgatóból megcsinál négy, köztük az a kettő, aki csak az első és az utolsó órán volt bent... Vagy akkor sem.

   A "riport"-ot azzal kezdtük, hogy 100%-os (azaz 100 pontos) nem lehetek, mert nem tanítok gyermekvédelem alatt álló diákot. Így mínusz két pont. (Sovány vígasz, hogy egyetlen kollégám sincs, aki tanítana...). Aztán helyből veszítettem még egy pontot, mert idén nem kaptam állami kitűntetést. (Én lusta dög! Persze az ötvenplussz évem alatt egy, azaz egy darab állami kitűntetést kaptam.... A jelenlegi és a 30 év alatt a gimnáziumban megfordult többi, összesen 100-120 kollégám között talán van még egy, aki állami kitűntetést kapott...) Magyarul a rendszer kiötlőinek sikerült a kereteket úgy kitalálniuk, hogy senki ne tudja 100%-ra teljesíteni! Bingó! Esetleg elmagyarázhatná nekik valaki, hogy mit is jelent mondjuk egy történelem- vagy matekdolgozat esetében a plusz-pont...

   Végül 89 pontot kaptam. Persze ezt csak hárman tudjuk. Meg akinek elmondom.... Mivel a kollégáim ugyanígy vannak, nem tudom viszonyítani magamat hozzájuk. Se ők magukat hozzám... Sok ez a 89 pont (százalék) vagy kevés? Élenjáró pedagógus vagyok-e, vagy átlagos, esetleg fejlesztésre szoruló? Ha kákán is csomót kereső akadékoskodó lennék, akkor itt ismét egy rendszerhibát emlegetnék: minden értékelésnek akkor van értelme, ha valamihez lehet viszonyítani az eredményt. Viszont ezt a szent és sérthetetlen személyiségi jogok miatt nem lehet megtenni. Így előadtuk a "sok hűhó, semmiért" című melodrámát - jó sok idő és energia elpazarolásával! Így a tanév vége felé ez úgyis belefér egy tanár életébe....

   Ha ezzel a fantasztikus eredménnyel valóban élenjáró lennék, akkor kapnék -egy éven át- havi bruttó 10 000 Ft-ot a fizetésemen felül. Azaz nettó 6 000-t... Ezt esetleg a kollégáim terhére kicsit feljebb tornászhatná a főnököm... Köszönöm, nem kérek belőle! Egyikből se. (Zárójel: ezt az összeget egyetlen magánórával meg tudnám keresni, ha akarnám..., és akkor még olcsó is lennék...)

   Ezen a ponton jutott eszembe az írás elején látható kitűntetésem (nota bene: ez államinak számít, vagy nem?) Anno a sorkatonai szolgálatom végén kaptam. Ezeket fél évente ("időszakonként") osztogatták annak, aki megérdemelte. Én nem érdemeltem meg. De B. hadnagy elvtárs nem akart elődje sorsára jutni, ezért kiadta az utasítást, hogy "egy táposnak (egyetemi előfelvételis sorkatona) is kell kapnia". Mert nehogy baj legyen belőle! Na ja, de ki legyen az? Én kaptam, mert a "G. elvtárssal nem volt balhé".... (érsd: egyrészt eleve jófiú voltam, másrészt amikor nem, akkor nem buktam "meg" (azaz le)... Pedig elég sokat olvastam februárban a 3. őrtoronyban, és a másfél hónapos kaszálási munkámat nagyapám még silánynak se minősítette volna....) Akkor kifejezetten örültem a plecsninek. No nem azét, mert kaptam hozzá 300 Ft illetménykiegészítést (a vásárlóértéke összemérhető volt a mostani esetleges havi apanázzsal), hanem járt hozzá egy nap jutiszabi (jutalomszabadság). Így a véradásért kapott eüszabival együtt összejött annyi, hogy haza tudtam jönni a civilruhámért a festői Dél-Zalából a fővárosba. Ez pedig akkor minden pénznél többet ért!

   A cím értéke/megbecsültsége pedig megegyezett a most kapott 89 ponttal...

   Azt már csak az írás végén kérdezem meg, és halkan: ennek mi értelme van? - Persze, leszámítva az öreges nosztalgiára adott alkalmat...

   Friss hír, és garfikon: "2024-ben már az általános iskolai tanárok és tanítók, a középiskolai tanárok, a szakoktatók, gyakorlati oktatók, sőt még a gyógypedagógusok és a pedagógiai szakértők is többet kerestek, mint a nemzetgazdasági átlag. Ez az oktatási ágazat egészében minden idők második legnagyobb reálkereset-növekedését jelenti."

(https://mandiner.hu/gazdasag/2025/06/kijottek-a-friss-adatok-igy-alakultak-a-tanarberek)

   Részlet egy 42 éves jogi egyetemet végzett munkavállaló (MP) motivációs leveléből, amit 2023-ban írt: "Sima jogi munkára nem szívesen váltanék... Nagyjából minden voltam a 20 éves pályafutásom alatt csak akasztott ember nem....az akkori bruttó fizetése 3.3 millió forint plusz prémium és ez alá nem szívesen menne." (https://mandiner.hu/belfold/2025/06/itt-a-bizonyitek-magyar-peter-3-honappal-a-szinre-lepese-elott-meg-meszaros-lorincnel-pitizett-meloert)

   Értem én, csak nem szeretem....

Közeledik húsvét, ezért közeledik a tankönyvrendelés - szokás szerint. Persze a hat évfolyamosoknál az utolsó két év történelem tankönyve továbbra is hiányzik... Voltaképpen mivel jövőre érettségizik az első ilyen képzésű NAT2020 szerint tanított osztály, hová siessenek? Majd két év múlva meglesz ez is. És? Nemde eddig is meg tetszett oldani valahogy, kedves tanár úr! Csak semmi rinyálás, tessék örülni annak, hogy a 7-10. évfolyamé már rendelhető!

Aki a kicsit nem becsüli...

Fellengzős újságírói megfogalmazás: "Robbanásszerűen nő a tanárok átlagbére, érkeznek az első kifizetések".

Aha.

Lásd az előző bejegyzést.

Egyébként viszonyítás kérdése az egész... Egy örökbecsű klasszikust idézve: "a Vasedényhez képest"...

Január 1-től él az "átlagosan 21,2%-os" béremelés a pedagógusoknál.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A rideg számok az alábbiak (az értékek bruttó értékek, és a garantált, azaz minimális, illetményt/fizetést jelenti, aminél többet adhat az intézmény fenntartója - ha tud és/vagy akar...):

- egy gyakornok (egyetem utáni 2 év, osztályfőnök nem lehet) bére: 640 900 forint (21,4%-os emelés)

- egy pedagógus I besorolásban lévő kolléga (2-7 év gyakorlat) bére: 653 100 forint (21,4%-os emelés)

- egy pedagógus II besorolású (7+ év gyakorlat) pedagógus bére: 660 400 forint (19,0%-os emelés)

- egy mesterpedagógus (aki pl. a minősítéseket csinálja, az ántivilágban szakfelügyelőnek nevezték, legalább 14 év gyakorlat kell hozzá): 716 900 forint (13,8%-os emelés)

- egy kutatótanár pedig (aki az ifjúság okítása mellett érdemi tudományos munkát végez egy 5 évente megújítandó pályázat keretében, minimum 14 év gyakorlattal): 840 000 forint (12,0%-os emelés)

Ezt egészíti ki az egyetemi végzettségűek esetében + 2%, a "hiánytárgyak" tanárai (matek, info, fizika, kémia, biológia, földrajz) esetén + 7% emelés.

Annakidején nem voltam matek-tagozatos (nem is létezett akkor még ilyesmi...), és a statisztika oktatás is minimális volt az akkori tantervben, így nem tudom, hogyan jön ki ezen emelési százalékokból a 21,2% - de ez az én fogyatékosságom, és történelemtanár lévén ismerem Churchilll örökbecsű mondását is a statisztikáról.

Azt a következtetést nem szívesen vonnám le a fenti számokból, hogy a tudás megbecsültsége nem volt szempont a döntéshozók előtt, hisz aki többet tanult, az kisebb mértékű emelést kapott. Inkább szociálisan érzékenyen értelmezem a tényeket, azaz a jobban rászorulók kaptak nagyobb emelést. (Az más kérdés, hogy sikerült megint a vesztesek csoportjába kerülnöm. Éljek én, az örök lúzer!)

A rideg számok azt mondják, hogy ötvenX évesen, pályám csúcsán, a bruttó alapfizetésem 878 986 Ft.

 Viszonytásképpen egy hír az áruházak világából*: https://mandiner.hu/belfold/2025/01/itt-vannak-a-szamok-ennyit-keresnek-az-aldi-dolgozoi .

Azaz az én "csúcs-fizetésem" egy 8 órás munkaviszonyban dolgozó üzletvezető havi bérét alulról súrolja. Ha a pótlékokat (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői) is hozzáveszem, akkor éppen elérem az övékének az alját. A tanárok zömét kitevő ped. I és II besorolású kollégáké pedig egy évek óta ugyanott dolgozó áruházi fizikai dolgozó bérével mérhető össze.

Ennyit érek.

Ennyit érünk.

Ennyit ér a munkám / munkánk.

Pont.

Tanárnak, a nemzet napszámosának, lenni nem foglalkozás, hanem hivatás...

 * Az adott áruházlánchoz semmi közöm. Nem szoktam náluk vásárolni, egyetlen "rokonom vagy boldog ősöm" se dolgozik/dolgozott náluk. Ha más cég adatai is megjelennének a sajtóban, azokat is ide lehetne tenni. Sajnos, nem lenne érdemi eltérés....