A húsvét a pedagógusok életében nem a nyusziról, sonkáról, vagy horribile dictu a szakrális élményről szól, hanem a tankönyvrendelésről. Ugyanis ezt az illetékesek mindig a húsvéti szünetre időzítik. Természetesen idén is...

   De az írást pozitívan kezdem, mert kivételesen van jó hír is: szokatlan módon egy hónapot kaptunk a munka elvégzésére. Sőt, mivel jövőre minden közoktatásban részesülő gyerek ingyen kapja a tankönyveit, a szülővel aláíratott rendelési papír adminisztrációja is elmarad (ami a kényszerű digitalizáltságban önmagában horror lett volna...). De ez az egyetlen, pontosabban kettedlen jó hír…

   Az éppen aktuális "illetékes elvtárs" tájékoztatásából megtudtuk, hogy az új NAT-nak megfelelő tankönyveket ne is keressük a listán, mert azok június 15-ig íródnak meg. Tehát a teendő: meg kell rendelni a régit, de majd az újat kapjuk meg. Egyszerű nem? Azért a nyomdász arcára kíváncsi lennék, amikor ezt elmagyrázzák neki. A véleményére viszont nem, mert valószínűleg erőst mentes lesz a szofisztikált megfogalmazásoktól...

   Megnyugvással tapasztaltam, hogy mindegyik általunk használt (azaz a rendszer bevezetésekor a lehetséges egyből kiválasztott) kötet rajta van a jegyzéken. Hogy a címek miért nem egységesek, azt nem tudom. De már rég megszoktam, hogy nem kell értenem a legelemibb dolgokat sem... Persze az örömöm nem lehetett teljes, mert annak ellenére, hogy már tavaly volt a kezemben, nincs a listán, azaz nem rendelhető, a hat évfolyamos történelem sorozat 12-es kötete. Idén már második éve érettségiznek az ilyen képzésű, az új rendszerben kezdett osztályok… No comment!

    A gimnáziumi történelem atlasszal évek óta zűrös a viszonyom. Most sem indult jól a dolog, de szerencsére sikerült kibogozni a gordiuszit! Kicsit megváltoztatták a rendelési számot, ezért nem leltem rá a jegyzékben. De abbéli örömömben, hogy megtaláltam az egyetlen üdvözítő lehetőséget, elolvastam a részletes leírását, melyen csak röhögni tudtam: „Nyomtatott könyv - táblakötés (kemény, illetve flexibilis borító vagy megerősített kartonált borító), spirálozott kötés, dosszié, karton lapok”. Na, ezek után rakja össze az ember, hogy milyen is ez a kötet valójában…Bízom benne, hogy olyan mint tavaly. De lehet, hogy meglepődöm majd... (Nyilván egy nyomdász érti a leírást, és egyértelmű is számára. De sajnos a tankönyvrendelést nem ők csinálják, hanem földhöz ragadt, csökött agyú pedagógusok...)

   Örömmel kezdtem, örömmel is zárom: bő fél órámba került az összeválogatás. Így jöhet a nyúl, a sonka, a szakrális élmény!